A használt ruha forradalma - hogyan alakítja át a divatipart másodlagos piac?
A használt ruháknak mindig is volt piaca, legyen szó akár a régi idők vintage ruhadarabjaitól, a városszerte megtalálható jótékonysági boltokról vagy a nagyobb városok izgalmas szelekciót felvonultató vintage boltjairól. Az utóbbi években azonban paradigmaváltás történt a használt ruházati cikkek terén, mivel a kiskereskedők átváltottak az online kereskedelemi platformokra, és egyfajta metatrendet alakítottak ki.
A használt ruházattal kapcsolatos problémák jól dokumentáltak. A divatipar évente 100 milliárd új ruhadarabot állít elő, amelynek 70-80%-a hulladéklerakóba vagy elégetésre kerül. Ráadásul az Egyesült Királyság az egyik legsúlyosabb bűnös - ebben az országban 5 percenként 10 000 darabot küldenek a szemétlerakóba. Ironikus, hogy az olyan országokba, mint Ghána és Kenya, az odaszállított ruhaneműk hegyei szó szerint tönkreteszik a helyi textilgazdaságot.
Ami ebben az iparágban az elmúlt 10 évben történt, az megdöbbentő, és egyben a fogyasztói magatartásban bekövetkezett hatalmas változásokról tanúskodik. A Statista.com szerint a használt ruházati cikkek és a viszonteladás globális piaca ma körülbelül 177 milliárd USD-t ér, és 2027-re megduplázódik, 351 milliárd USD-ra.
Az amerikai piac volt az első, ahol a használtruha-piac növekedése megmutatkozott, az Ebay, a Preloved és a ThredUp nagyon gyorsan növekedett az elmúlt 5-6 évben. Az USA jelenleg a globális piac 42%-át teszi ki, a ruházati cikkek 10%-át a viszonteladás adja, és az eladások és a növekedési ütemek nem mutatják a lassulás jeleit. A ThredUp belső jelentése szerint az amerikai online viszonteladói piac 2024-re várhatóan eléri a 64 milliárd dollárt. A jelentés azt is megállapította, hogy az online viszonteladói piac az előző három évben 21-szer gyorsabban nőtt, mint a hagyományos kiskereskedelem.
Az Egyesült Királyság gyorsan követte az USA-t, ahol az elmúlt néhány évben olyan nagy márkák jelentek meg, mint a Depop, a Vinted, a Thrift+ és a GoThrift. Ami megdöbbentő, az ezeknek a cégeknek a növekedési üteme: a használtuha iparág jelenleg 3x gyorsabban növekszik, mint a divatipar általában, és az előrejelzések szerint 2030-ra megelőzi a fast fashion szegmenst.
Az átállás környezeti előnyeit kontextusba helyezve: minden egyes használtruha-vásárlás 8 kg szén-dioxidot vált ki, és 82%-kal csökkenti a kibocsátást az új ruházati cikkekhez képest.
A viszonteladás jelenségét a fogyasztói magatartásban bekövetkezett paradigmaváltás hajtja és ha ehhez hozzávesszük a megélhetési válságot, akkor a használt ruhák piaci dinamikája elképesztő méreteket ölt. Számos változó tényező áll e piac hipernövekedésének hátterében, többek között a fokozott környezettudatosság, az egyedi és megfizethető divat iránti vágy és az online vásárlási platformok kényelme. Az On Device Research nemrégiben készült jelentése szerint például a fenntarthatóság még mindig a fogyasztói gondolkodásmód előterében áll: a brit fogyasztók 65%-a általában fenntarthatóbb döntéseket hoz, 55%-uk pedig hajlandó egy kicsit többet fizetni a fenntartható márkákért. A ruhák esetében a másodkézből vásárlók nyilvánvalóan sokkal kevesebbet fizetnek általában a márkákért, vagy olyan márkákat vásárolnak, amelyeket normál esetben nem engedhetnének meg maguknak - ez a megfizethetőség és az ár-érték arány meggyőző ajánlata.
Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években jelentős trend alakult ki a Z generációs fogyasztók (1997 és 2012 között születettek) körében, akik elfordulnak a gyors divattól, és inkább vintage, vagy használt ruhákat választanak.
Ezt a változást a Gen Z fokozott tudatossága motiválja a divatipar környezeti hatásaival kapcsolatban. Emellett a közösségi médiaplatformok, például a TikTok befolyása is jelentős szerepet játszott a fenntartható divat tartalmak népszerűsítésében, beleértve a turilátogatós és a DIY divatprojektek bemutatását.
Mindezen tartalmak a Z generációt arra ösztönözik, hogy a divatfogyasztást tudatosabban közelítse meg. Ráadásul a használt ruhák megfizethetősége összhangban van a sok fiatal által tapasztalt pénzügyi korlátokkal. Az Earthtopia, a TikTok egyik kiemelkedő öko-közössége által 2022-ben végzett felmérésből kiderült, hogy a brit Gen Z és az ezredfordulós fogyasztók 96%-a úgy véli, hogy a magas megélhetési költségek akadályozzák őket a fenntartható vásárlásokban. Az Earthtopia által végzett felmérés azt is kiemelte, hogy a Gen Z 77%-a számára, akik inkább a megfizethetőséget tekintik kulcsfontosságú előnynek, a használt ruházat vásárlása nem csupán egy klímatudatos választás, hanem inkább a mindennapi életük normája.
Egyértelmű, hogy a következő évtizedben néhány hatalmas vállalat megjelenésére számíthatunk ezen a területen, ahogy a viszonteladás eléri a legnagyobb fast fashion forgalmához hasonló léptéket.
Néhány ilyen viszonteladó meghatározó piaci szerepe még akkor is örömteli, ha a használt ruházati cikkek aránya a teljes divatértékesítés 10%-ánál kezd el állandósulni, a jelenlegi növekedési ütemek mellett azonban úgy tűnik, hogy a piac százalékos arányát tekintve hosszabb távon ennél jóval nagyobb lesz.
Hogy ezt kontextusba helyezzük, csak a H&M 2021-22-es éveit vizsgálva - a vállalat 17,7 milliárd GBP árbevételt ért el. Az Egyesült Királyságban a divatos e-kereskedelem szegmense 2021-ben 37 milliárd USD bevételt termel, ami az Egyesült Királyság teljes e-kereskedelmi piacának 31%-os részesedését jelenti. A divatpiac méretét tekintve magától értetődőnek tűnik, hogy az Egyesült Királyságban működő viszonteladók némelyike a következő évtizedben átlépi a több milliárd GBP forgalmat.
Az egyik vállalkozás, amely óriási sikert arat a használtruha-kereskedelemben, a OnePlanetCapital portfóliójában szereplő GoThrift. Az északnyugat-angliai székhelyű GoThrift elképesztő növekedésen ment keresztül - mindössze 3 év alatt sikerült a csapatot négy alapítóról 40 fősre bővíteniük. A nemrégiben közzétett adatok rávilágítanak működésük nagyságrendjére: havonta több mint 20 000 egyedi tárgyat töltenek fel weboldalukra. A vállalat az indulás óta több mint 300 000 terméket értékesített, és 2023-ra 4,4 millió font bevételt terveznek, ami 175%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Forrás: OnePlanetCapital